Hogyan segít az Evezzvelem?

Dalai Láma

Dalai Láma - a jövő

Modern tibeti történelem

Tibet és Kína viszonya

Szabadságjogok

Három szoros gát

A világ hozzáállása Tibet ügyéhez

Kína történelme

Peking '08 - Team Tibet

Buddhizmus

Dalai Láma beszéde

Láma bölcsességei

Tibeti életmód

Tibeti gyógyítás

Tibeti művészet

Magyar vonatkozások

Kőrösi Csoma Sándor

Könyv-, film-, linkajánlók, híres támogatók

Programajánló

Peking ’08 – Team Tibet

2008. március 10-én, a lhászai forradalom 49. évfordulóján újabb tüntetések kezdődtek Lhászában és a nagyobb városokban. A rendőrök erőszakkal reagáltak, és több tucat tüntetőt lelőttek.

A tüntetéseket buddhista szerzetesek indították, akik a 2007 októberében őrizetbe vett vezető szerzetesek kiszabadítását akarták elérni. Őket korábban azért vették őrizetbe, mivel megünnepelték, hogy 2006. szeptember 27-én az amerikai Kongresszus a dalai lámát tüntette ki a Kongresszusi Aranyéremmel. A tüntetés hamarosan a függetlenségre való buzdításba csapott át, ez volt a Pekingi tavasz (ld. Kína történelme) óta a legnagyobb ilyen szabású akció, amit a Kínai Kommunista Párt ellen szerveztek.

A régióban zajló eseményekről ritkán lehet információhoz jutni, mivel a kínai hatóságok megtiltották a külföldi sajtónak, hogy belépjenek a területre, és hogy onnan tudósításokat, riportokat adjanak. Mégis, a világ számos vezető újságának riporterei bejutottak az országba, és sikeresen tudósítottak az eseményekről. A vélemények többsége szerint a tüntetéseket az etnikai és vallási gyűlölet mérgesítette el, ami annak köszönhető, hogy a kínai kormány tudatosan növelte a nem-tibeti etnikumú lakosság számát a régióban. Ezen kívül szerepet játszott a növekvő infláció, az „Acél Sárkány”, a vasútvonal, mely Lhászát köti össze Kína többi részével és így aktív részese a betelepítések sikerének. A városban a kiskereskedelmi boltok nagy része kínai tulajdonú. A kereskedelemnek nincs nagy hagyománya a tibetiek körében, mivel gazdaságuk önellátásra épül, ők általában (nomád) állattartással és kézművességgel foglalkoznak.
A kínai katonaság reakciója a tüntetések véres szétverése volt, mely során százak haltak meg. A tüntetők között mindig szép számmal akadtak szerzetesek, sok tüntetőt fogott el a rendőrség. Az eseményeknek sajnos polgári áldozatai is voltak, előfordult, hogy a tibetiek a betelepített han kínaiak ellen fordultak, míg a katonaság a másik oldalról sok békés szerzetest is bebörtönzött. Fontos megérteni, hogy bár a szerzetesek sokat gyakorolják, hogy ne ragadják el őket az indulatok, mégsem Buddhák. De ők legalább próbálkoznak.

A figyelem középpontjában

Az események hatására a világsajtó Tibet felé fordult, felhívva a közvélemény figyelmét az igazságtalan eseményekre és többé-kevésbé hátterére is.
Ekkor Tibet végre úgy érezhette: most jött el az idő, hogy az emberiség igazságérzetére alapozva ismét visszanyerhesse függetlenségét. Számtalan figyelemfelkeltő akció indult Tibeten kívül, hogy tovább erősítsék a mozgalmat. A 2008-as Pekingi Olimpia amúgy is Kínát helyezte a porond közepére, így most különösen jók voltak a feltételek. Ennek egyik példája a Team Tibet mozgalom. Mivel Tibet jelenleg nem független ország, ezért az olimpiákon sem vehet részt. Ezért a tibetiek úgy gondolták, hogy megrendezik saját Olimpiájukat Dharamsalában, a Dalai Láma és negyvenezer tibeti lakhelyén. Tibeti atlétákat gyűjtöttek a világ minden tájáról, ahol nagy sajtót kapva megrendezhették saját játékaikat. Közben a New York Times-on és más nemzetközileg ismert kiadványokon keresztül próbáltak megnyerni az olimpián induló sportolókat ügyüknek. A cél az volt, hogy olyan képviselőt találjanak az Olimpián, aki ki mer állni a Tibetet ért elnyomás ellen és fel meri emelni a szavát a kínai diktatúra ellen – ha már a világ gazdaságilag együttműködik vele (ld. A világ hozzáállása). Számos lehetőséget kínáltak az atlétáknak, pl. ajánlják érmüket a tibeti függetlenségnek, a dobogón lengessenek nemzeti lobogójuk mellett tibetit is, hordják a Team Tibet melegítőjét, stb.

A tibeti olimpia nagy sikerrel zárult, mely tovább erősítette a tibetiek ügyét: hogy egy több, mint hatvan éve elnyomásban élő nép végre visszanyerhesse szabadságát.

Talán sokan emlékeznek, hogy a játékok kezdete előtt, az Olimpiai Láng körbehordozásakor azt számos alkalommal megpróbálták kioltani – néha sikerrel. A tibeti üggyel szimpatizáló „tetteseknek” nem az Olimpia jelképének meggyalázása volt a célja. Éppen ellenkezőleg. Így akarták felhívni a világ figyelmét arra, hogy a játékokat olyan ország fővárosában rendezik, aminek a vezetése nem törődik a sport eszméjének legfontosabb üzenetével: A sport és így az Olimpia legmagasabb célja nem lehet más, mint az, hogy a nemzetek közötti megértés és rokonszenv eszköze legyen. Ha a házigazda ezen üzenetet sárba tiporja azzal, hogy egy másik országot megszáll, milliókat nyom el és foszt meg jogaitól, akkor nem méltó ara, hogy a sport legnagyobb ünnepén a vendéglátó szerepét töltse be.

 

Mit tehetünk még Tibetért? A tibeti ügy támogatása egyet jelent a problémák békés rendezésének támogatásával, hogy erőszakmentes világban élhessünk:

• Tudj meg minél többet Tibetről, olvass el minden részt ezen a lapon.
• Lássuk el pontos és elfogulatlan információval környezetünket.
• Ha lehetőségünk van, vásároljunk kevesebb Kínában készült terméket.
• Támogassuk anyagilag Tibet ügyét. Itt léphetsz kapcsolatba velünk.
• Találkozzunk a 2010 szeptemberében hazánkba látogató Dalai Lámával, aki személyesen kéri a világ támogatását, és buddhista tanításokat ad.

Ismerkedj bővebben a tibeti üggyel, olvass el minden fejezetet ezen a lapon.
További könyv-, film-, és linkajánló itt.